Holtponton vagyok saját magammal.Szembenézek a múltammal,az érzéseimmel és elfogadom a leckéket-használom őket és magasan állok-meggyőződéssel beszélek és tisztelik az igazságomat.Az egó árnyékos oldala is összerkható pihenéssel,mint ahogy újraértékelem az életet,a munkát és a jövőt.Többet már nem érzem azt,hogy gyorsan kell úsznom mielőtt elsüllyednék.Élni szeretnék!Bízom az felajánlásban és az időzítésben.Ahelyett hogy a múltamat feszengetném a józan ésszel,készen állok megölelni a pillanatokat és vissza adjam magamnak.Ahelyett hogy elbújnék azelől amit mások mondanak és éreznek,tudomásul veszem a félelmeimet amikr úgy köröznek a fejemben mint a héjják,elküldöm őket messzire az űrbe az elfogadással és a szeretettel.