Sokáig nagyon szégyenlős lány voltam.Azt akartam,hogy mindenki aki körülöttem van fogadjon el,nagyon féltem önmagam lenni.Féltem a saját életről alkotott véleményemtől,hogy annyira eltorzult,hogy az én tapasztalataim és látásmódjaim megijesztik az embereket,vagy valakinek az érzéseit megbántahatom.Ezek elkerülése végett,próbálom a gondaltaimat itt a fejemben pörgetni,megemészteni ahogy egyedül milyen érzésekkel tölt el engem,lenyelem őket,visszaküldöm bármikor is hallom.Semmi sem volt elég jó hacsak a jóváhagyás pecsétje nem vesz körül.

De az idők megváltoztak...

Több figyelmet szentelek az egyensúlyra az életemben mindenre,amire szükségem van ahhoz,hogy harmóniában élhessek.Már apróra tört az út néha.Mindig sötét sarokban a fényt kerestem ami elvezet a végzetemhez.Én bedolgozom magam a talajban és csodálkoznak,hogy az élettől nem kaptam meg azt amit akartam.Amikor üresnek érzem magam keresek valami olyat,amitől jobban érzem magam.-egy nagyobb ház,idő barátnőimre,pénz,munkák-A létért való küzdelem a tanult magatartás formáktól behódol annak a hatalomnak,hogy jól érezzük magunkat.Mindenkinek örömet szerezni soha nem fog megtörténni!!Hidjetek nekem...Éveken keresztül próbáltam és éveken át elbuktam!! LOL! Az emberek jönnek és mennek.A barátok megjelennek,és eltűnnek az életedből.A munka adja meg a tető fokot és az alját.A család vonzza a háborúkat,a kapcsolatok adnak tapasztalatot,boldogságot és szívfájdalmat.De a világ még mindig a középpont a Nap és a Föld körül.Mi egy nagyon kicsi része vagyunk egy sokkal nagyobb képnek.Szóval ne félj magadat a saját világodba tenni.Dolgozz azon,hogy jó ember legyél,oszd meg a csodálatos szeméyiségedet minden egyes új nappal.Amikor inspirált vagy arra hogy adj...adj...de ne csak azért,hogy valaki más jobban érezze magát...mert ettől te is jobban fogod magad érezni!!!